
Mindkétszer mikor hazaértem állt otthon a bál, mert este jött tesóm barátjának az anyukája, és hozta a május kosarat. Utálom, amikor ott kel rohangálni a konyhában a süteménykészítéshez, aztán még jópofizni is kell. De a kosár tényleg szép. Legalább 7 féle virág van belegyömöszölve, a kosár szélén pedig egy nagy adag tüll díszeleg, amire pillangók és virágok vannak aggatva. Az egész olyan, mint egy hatalmas rózsaszín muffin növényekkel. Bár már ezzel is voltak bajaim, mert Sophe ki akarta rakni az ablakba, de mivel az állvány túl alacsony volt az én szinonima szótáramat használta toldásnak...

És ami a legjobb, a kosár átadásnál még minden szép és jó volt. Erre szombaton Norman anyukája kijelentette, hogy nincs pénze fenntartani Norman lakását és mivel itt nem talál magának munkát elviszi magával Mosonmagyaróvárra (Sopron környéke, csak úgy mondom). Úgyhogy most mindenki ki volt borulva és mivel tegnap elment Norman, egész nap Sophie-t vigasztaltam.
Aztán szintén tegnap este elkezdtem újraolvasni az Evermore-t, ne kérdezzétek miért,

És, hogy maradjunk a hirtelen ötleteknél ma elhatároztam, hogy kétkezes leszek és most gőzerővel írogatok a jobb kezemmel. Ha megtanulok vele rendesen írni, már csak azért is jó lesz, mert sokat írok, és ha elfárad a bal kezem csak simán átváltanék a jobbra. Hát majd meglátjuk mi sül ki belőle.
Ja, ez még szintén a vasárnaphoz kapcsolódik. Valaki megnézte meg egymás után az Ausztráliát, a Vágy és vezeklést és a Hideg hegyet? Mindegyik zseniális film, de mire a harmadik végére értünk, már a harakiri szélén álltam, amiért nekem nincs egy szerelmem, akiért meghalni is érdemes. Uhhh...
xoxo Willow
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése